Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Zsigárcsik Gyula: Diana másként akarta

Ár:
3.200 Ft
Elérhetőség: Utolsó 9 db raktáron
Menny.:db

Leírás

"Csodák-csodájára teljesen nyugodt vagyok, kezem nem remeg, szívem nem kalapál. Időközben teljesen kivilágosodik az erdő, a hajnali malacvisítás idején fenyegető borulásnak már semmi nyoma. Eltelik jó félóra tétlenül. Ez a tétlenség csak egy dolgot vált ki belőlem. Meg kéne engedni a "csapot". A vizes avar megtette a magáét, mozdulni azonban nincs merszem, felállni életveszélyes lenne. Összeszorított combokkal távcsövezek. Mintha a bak készülne valamire. Észrevehette mocorgásomat (vagy neki is kell)? Bárcsak kellene. Már a fogaimat is összeszorítom, alig vagyok képes figyelni az alig hetven méterre tőlem fekvő állatra. Felnézek a fák koronái közé, onnan várom a segítséget. És jön is. Mire visszanézek, áll a bak! A vastag bükkfa takarásában jobbról a fejét, balról a fél tükrét látom. Lassan arcomhoz emelem a golyóst, kibiztosítom és a fegyvertávcsövön keresztül követem. – Mozdulj már valamerre! – De egyelőre még egy helyben van, tűrőpróbát végez rajtam. Óriási kínok közt húzok még egy utolsót a csapon, amikor jobbról, mint égből a villámcsapás, belezúg a reggeli erdő csendjébe a riasztás: – böő, bőőö! A parókás villámként mozdul, három ugrás után belevész a fák egyhangú képébe. Ösztönszerűen a hang irányába, jobbra rántom a fegyvert – ott a villás! A másodperc tört része alatt döntök és elhúzom a ravaszt. A sebtében útjára eresztett golyó földhöz vágja a régóta keresett bakot, az öreg suta eszeveszetten menekül. A beálló csendet a tacsi boldog csaholása töri meg, jelzi, hogy vége a csatának. Õ már ünnepel. Lassan odaballagok a régóta keresett bakhoz és a körülötte örömtáncot járó ebhez. Még sosem voltam ilyen szomorú töretválasztás közben. A kutya azonnal észreveszi, hogy ez nem igazi befejezés. Szeretetteljes fejecskéjében – akárcsak az enyémben – összekuszálódnak a gondolatok. Behúzott farokkal jön oda hozzám, remegõ tekintetébõl kiolvasható a kérdés: – Elrontottam valamit? – Dehogy rontottál – simogatom meg okos kis fejét. Nem rontott itt el senki semmit. Egyszerûen csak Diána másként akarta. Világgá küldte a "Parókást" hogy ezek után is legyen miért izgulni, legyen okunk újra és újra hajnalozni, lázasan járni az erdőt, reménykedni, és bízni abban, hogy ismét esélyt kapunk és megpillanthatjuk valahol." ZSIGÁRCSIK Gyula, Pozsony

Paraméterek

Oldalszám 110
Kiadó Magánkiadás - Zsigárcsik Gyula
Súly 420 gramm
Termék címkék: irodalom, könyv