Zilai János: Az én Gemencem

"Ezt a hosszadalmas kiadói vajúdást követően végre megjelenő könyvet nagy áhítattal vettem a kezembe. Végiglapozva azon morfondíroztam, vajon kell-e egyáltalán erről bármit írni, majd a fekete-fehér fotók java részét megtekintve úgy döntöttem, tulajdonképpen tényleg fölösleges tartalmi ajánlóba bocsátkoznom, hiszen az író személye már önmagában garancia arra, hogy ez a kötet bizony nem fog sokáig a könyvesboltok raktáraiban porosodni. Ahogy a jó bornak, úgy a jó vadászkönyvnek sem kell cégér. A nyugalmazott karapancsai fővadász legendás alakja, magával ragadó személyisége, s nem utolsósorban páratlan tudása, illetőleg tapasztalata már önmagában elegendő ahhoz, hogy egyetlen kétségszikra se pattanjon ki belőlünk, amikor a kötet megvásárlásán gondolkodunk. Aki szereti a vadat, a vadászatot, a történelmet, az ízes és humoros sztorikat, s nem utolsó sorban magát, Zilai Jánost, az egy másodpercig ne hezitáljon, inkább rendelje meg, amíg lehet! Merthogy ez az önéletrajzi ihletésű olvasmány bestseller lesz, s vinni fogják, mint a cukrot, ahhoz kétség sem fér. A 235 oldalas kiadvány ízléses formában tördelt lapjain megelevenednek a 70-es évek, a szerző megidézi az Egyetértés Vadásztársaság tagjait, s fellebbenti a fátylat olyan szakemberek mindennapjairól is, mint Berek János, Árva Károly vagy Böröczky Kornél. Az évszámok, évszakok, szereplők változnak, a helyszín azonban állandó: a Gemenci ártéri erdők sűrű rengetege… " (Wallendums Péter)