Festetics Antal, a könyv szerzője Konrad Lorenz tanítványa és egyik legközelebbi munkatársa volt. A tudósként is nemzetközi hírű vadbiológus, ornitológus 1937-ben Budapesten született. Előbb a Magyar Madártani Intézet munkatársaként, majd természetvédelmi őrként dolgozott. 1956-ban Ausztriába menekült. 1965-ben a Bécsi Tudományegyetemen elnyerte a doktori címet, és egyetemi tanársegédként folytatta pályáját. A gerincesek ökológiáját és etológiáját oktatta.
1973 óta a Göttingeni Egyetem tanszékvezető professzora, valamint a Vadbiológiai és Vadászattani Intézet igazgatója. A bécsi egyetem 1981-ben tiszteletbeli professzorává fogadta. Etológiai és ökológiai kutatásai a madarak és emlősök életmódjával, köztük az Északi-tenger fókáival, a Fertő tó kócsagjaival, valamint a vadász- és pásztorkultúrákkal foglalkoznak. Elkötelezett természetvédő. Nagyszabású nemzetközi akciót kezdeményezett a magyar puszták megmentésére. Számos világhírű, köztük több Nobel-díjas tudós közös fellépésével és támogató aláírásával elérte a Hortobágyi Nemzeti Park megalakulását. Javasolta a közös osztrák-magyar Fertő tó Nemzeti Park létrehozását. Az osztrák Alpokba visszatelepítette a hiúzt, a Duna bécsi árterébe a hódot és Göttingenbe a vándorsólymot.
Az osztrák World Wildlife Fund egyik alapítója, a Konrad Lorenz Környezettani és Etológiai Társaság elnöke, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek és a TermészetBÚVÁR magazin szerkesztőbizottságának tiszteletbeli elnöke.
