Bálint Elemér: A vaddisznó mindig kétszer csenget

A vaddisznó mindig kétszer csenget… A puska lelkétől a kacér „Piroschkáig” A vadászpuskák és vadászati célú optikai eszközök szakírójaként ismert Bálint Elemér, feltehetően sokak meglepetésére, váratlanul szépíróként áll elénk. Négy ciklusba szervezve huszonhét sajátos stílusú, témájú és nézőpontú írást tartalmaz most megjelent könyve, a szerző ugyanis hosszú ideje Németországban dolgozik, ami azt eredményezte, hogy bármire is néz rá (bármiről is ír) annak a magyar és német (és esetenként nemzetközi) vetületét egyszerre látja. Bálint Elemér végzettsége szerint vegyészmérnök. Tehát a tények, a pontosság embere, akinek a számára magától értetődő, hogy a dolgok (nemcsak a vegyi, de az emberi, a társadalmi jelenségek és folyamatok is) hatnak egymásra, így hát a történések (sztorik, konfliktusok, katarzisok) elindítója és lényege mindig valamiféle találkozás. Megélt élmények, adomaszerű elbeszélések, jegyzetek és helyzetelemzések sorjáznak a kötetben. Mindahány olvasmányos, némelyik üdítően derűs, és egytől egyig éppen olyan terjedelmű, mint amennyit a téma megérdemel. Legkedvesebb gimnáziumi tanárom, aki matematikát tanított és maga is mérnök volt, gyakran mondta, hogy „a mérnök esze sínen jár”. Azaz előre meghatározott pályán mozogva éri el a célját. Nos, Bálint Elemér írásai is ilyenek. Bármi is legyen a kiinduló pont, tudatosan halad a sztori, illetve az okfejtés a cél felé, mely minden esetben valamiféle tanulság, illetve megoldandó feladat. Dicsérően mondom: könnyű olvasmány többnyire súlyos témákról.